Árva gyerekként rajongó szeretettel kötõdött testvéreihez, ezt erõsítette agglegény volta is. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén anyaszentegyház a hét fõbûnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség. Kitûnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erõsebb.
Kedvenc idõtöltése az olvasás, séta, fafaragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezõképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó; ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elõ, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Pulszky Ferenc így emlékezett a Deákkal való elsõ találkozásra: „...hidegnek találtam, láttam ugyan, hogy õ az ellenzék feje, de Kölcsey volt annak a szíve. Elszakíthatatlan barátság fûzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költõnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest, nem volt világlátott ember, de provinciális sem: olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott.
Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes birtokának központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehidán és környékén volt.) Családja a ma Szlovéniához tartozó Zsitkócról származott. A zsitkóci birtok Deák születése idején azonban már a család szempontjából nem volt annyira jelentõs, ugyanis nagyapja, Deák Gábor – akirõl kutatók azt állítják, hogy a dúsgazdag Hertelendy Anna feleségül vételével alapozta meg a család szerencséjét – a söjtöri és kehidai birtokok fejlesztését helyezte elõtérbe. A nagyapa azonban még feltehetõen Zsitkócon született és élt is, bizonyos ideig. Az õ Ferenc nevû édesapja is már fõszolgabíró volt. Hiteles források szerint az elõdök már a 17. században biztosan Zsitkócon éltek. Az is biztos, hogy a család már 1703-ra nemesi rangra emelkedett, mert több forrás szerint is akkortól már szerepelnek nemes Deákok Zsitkócon.
Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemõ Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ezidõtájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt szoptatós dajka. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei, Antal, Jozefa és Klára vették magukhoz.